Ilyen probléma lehet például; a művészetei alkotások tetszetőségéről formált véleményünkben, és a lakberendezésben is minduntalan megjelenő; jobb- és baloldal kérdésének jelentősége.

Ha ránézünk erre az egyszerű vonalas rajzra a fölső ábránál a szemünk önkéntelenül felfelé és jobbra, míg a második ábránál lefelé és jobbra fog siklani a vonalak mentén. A magasság és a mélység érzetünket nagyon is befolyásolja a tekintetünk balról jobbra történő ösztönös mozgása. Az, hogy emelkedni látunk egy vonalat, síkot, vagy ereszkedni, az attól függ, hogy a tekintetünk milyen irányba halad végig azokon először. (Olvasni is balról jobbra tudunk, de érdekesség képen megemlíteném, hogy a sémi népek, akik jobbról balra olvasnak, azok kép- és térlátása is az európai emberekével megegyező irányú.)


Az előszobába belépő embert, a vele szemben lévő fallal párhuzamosan futó lépcső látványa fogadja, és az a baloldala felől, esik, akkor a lépcső a leérkezés képzetét fogja benne kelteni. Szemünk ösztönösen a lépcső vonalát lefelé, jobbra követi, mely által a tér magassága látványban, elveszti jelentőségét, tehát csökken. A jobbról épített lépcső látványa hívogat a nekiindulásra, felkapaszkodásra, és a tekintetünket a magasságba vonzza, de ismét csak jobbra. Nagy terek alacsony belmagasságát növelhetjük e hamis képzet ily módon történő tudatos előidézésével.

Hasonló módon szépíthetjük meg egy kedvezőtlen belmagasságú tér adottságait, ha a falra nagyméretű képeket, vagy falikárpitokat függesztünk, balról-jobbra csökkenő magasságban, vagy tükörképében, és akkor a nyomott tér a valóságtól eltérően kitágul, magasodik.


Ereszkedő
Emelkedő

Hasonló eredményt érhetünk el szekrényfalak elemeinek csökkenő-növekvő magasságaival, sőt nagyméretű faliképek (poszterek) is segítségünkre lehetnek képábrázolásukkal téralakító, térjavító munkáinkban.

Hogy milyen fontos a két irány sorrendje azt megint egy egyszerű vonalas rajz segítségével mutatjuk be.

A fölső ábrán tekintetünk könnyedén végigsiklik a nyílhegy irányába, míg a jobbról- bal felé tartó esetében, szinte erőlködve vonszoljuk szemünket előre. Úgy érezzük, hogy árral szemben úszunk.
Vegyük ezt is figyelembe, amikor egy teret megformálunk, egy helyiséget berendezünk.


Hangsúlyos rész a belépő jobb keze felé eső tálalószekrény
Az elénk táruló képet nem egy szempillantással vesszük tudomásul. A képet és a részleteket szemünk balról jobbra és alulról fölfelé tapogatja le, és ez sokkal gyorsabban történik, mint az olvasás, vagy bármely más érzékelés, melyre képesek vagyunk. Nem mindegy tehát, és nem lehet közömbös számunkra, hogy mit észlelünk először, mi van a látott kép bal és jobboldalán, mi az, ami szembeszegül, akadályt képez nézésünk irányával, és mi az, ami hagyja magát könnyen látatni, vonzza a tekintetünket.

A visszahúzódó, komoly, magányt, nyugalmat kedvelő ember számára a rokonszenves hely a bal hátsó sarok lesz. Ez a hely sosem kerül reflektorfénybe, míg az ellenkező sarokkal az ambiciózus, életvidám, mindég cselekedni kész ellentábor szimpatizál jobban. Hangsúlyos hely mindég a belépő ember jobb keze felé eső oldal a térben, de a látvány, amivel először szembekerülünk, annak bal alsó részlete lesz. E pontról indul a szemünk, és jobb felé siklik, alulról fölfele tapogatva le a látványt. Ezért a szépítő, díszítő, kiemelkedően látványos, és fontos berendezési tárgyainkat igyekezzünk baloldalon alacsonyan, jobboldalon magasabban elhelyezni.


A hangsúlyos rész a
könyvszekrény és a vitrin
A hangsúlyos rész a
zenebox és a tvszekrény

Aki a pihenést, a kényelmet részesíti előnyben, az a nappali szobáját a házában jobb keze felől helyezi el, aki a főzést és a gyomrát tartja elsődlegesnek az életében, az a konyháját, aki pedig az alvásra, vagy netán a szexualitásra helyezi a hangsúlyt, az a hálószobáját fogja legtöbbször ezen az oldalra berendezni.
A jobb- és baloldal irányának hangulatot meghatározó hatása is régóta ismeretes tényező. A művészetben már a középkorban is ismert és gyakran használt, rokonszenvet, részvétet ébresztő, szépséget fokozó tényező a helyes irány megválasztása.
Boticelli, fiatal nő portréja

E szép hölgy portréját először nézzük meg úgy, ahogyan alkotója megfestette: bal felé nézve. Eztán tekintsünk a portré tükörképére. Még a legrosszabb megfigyelő készséggel megáldott emberben is hatásváltozást fog előidézni az arc irányának megváltozása.
Azon a képen, ahol az ifjú hölgy balról jobbra tekint (eredeti irány), tehát szembeszegül a legtöbb ember szemének mozgási irányával, azokéval ellentétes, azt a hangulatot és jellemvonásait sugallja arcának egyénisége, miszerint ő egy határozott, céltudatos, akaratos olykor dacos, de magabiztos ember. Tükörképén, ahol nézése együtt sodródik a mienkkel, mintha szelídebb, megadóbb, jóval alkalmazkodóbb képét látnánk az eredetivel ellentétben.

Ezt a hangulati különbséget, és talán még egy kicsivel többet is, nemcsak egy tényező okozhatja, hanem mindazon körülmények összessége, melyekkel cikkünkben foglalkoztunk. A jobb-és baloldal kérdése nem csak a képzőművészeti alkotásokból olvasható ki, hanem a lakberendezés minden területén utolérhető. A jobb- és baloldal, vagy is az irány fontosságának, meghatározó szerepe lehet a harmonikus otthonépítésében és annak hangulatos berendezésében egyaránt.