Működési elv

Az emberi komfortérzet meghatározója egy helyiségben többek között a levegő minősége, melynek jellemzői a hőmérséklet, páratartalom, tisztaság, frisslevegő-tartalom, levegősebesség stb. Röviden mindaz, ami az érzékszerveinkre hat.

A levegő hőmérséklet csökkentésének, gépi hűtésének egyik egyszerű, kompakt készüléke az ablakklíma:

• Egyszerű,
  mert az adott megkötésekkel egyszerű a telepítése, használata, karbantartása.
• Kompakt,
  mivel tartalmazza mindazon fő elemeket, ami az automatikus működéshez kell; szakszerű beépítés után „csak“ be kell kötni az elektromos hálózatba.

Nézzük meg először a fő elemeit, azok funkcióját, majd mire alkalmas, mit várhatunk el tőle, hova lehet beépíteni. A telepítésre minden forgalmazó megfelelő útmutatót ad, ezért arra nem térnék ki.

Az ablakklíma felépítése

Hűtőkör elemei:

• kompresszor
• kondenzátor + kondenzátorventilátor
• hűtőközeg-adagoló
• elpárologtató (levegőszűrővel, belső ventilátorral) 

1. A belső ventilátor keresztül szívja a levegőt a levegőszűrőn, elpárologtató hőcserélőn, majd visszavezeti a kifúvórácson keresztül a helyiségbe. A ventilátor általában több fokozatú. A levegőszűrő lehet normál vagy pollenszűrővel kiegészített.
    
2. Az elpárologtatón keresztül áramló levegő lehűl, és ha a felületi hőmérséklete alacsonyabb, mint a levegő harmatponti hőmérséklete, a pára (egy része) kicsapódik; ezt a csepegővizet el kell vezetni. (Néhány típusnál a cseppvizet átvezetik a kondenzátorhoz , ahol elpárolog.)
    
3. Az elpárologtatóban a felvett hőtől elpárolgott hűtőközeget a kompresszor komprimálja, és a kültérbe eső kondenzátoron keresztül leadja a környezeti levegőnek.
    
4. A hűtőközeg a hőleadás következtében cseppfolyósodik. A folyadék állapotú hűtőközeg ezután egy fojtáson (adagolón) áthaladva lehűl és belép az elpárologtatóba. Ezzel zárul a körfolyamat.

Jellemzők, ehelyezés

A jellemzők

Tekintettel arra, hogy a felépítés egyszerű, ezért a hűtőberendezés csak bizonyos határokon belül használható, ill. csak behatárolt igényeket elégít ki.

A készülék belső fele csendes, míg a külső oldalon helyezkedik el a kompresszor és a kondenzátor, a kondenzátor ventillátorral együtt, amik a zajosak; de mivel kis készülékről van szó, a szobába sugárzott zajterhelése relatív magas. A zaj miatt elsősorban irodák hűtésére alkalmazható.

A készülékek általában +18…35 C külső hőmérséklet mellett üzemeltethetőek, és a helyiségben 20….26 C hőmérsékletet képesek tartani. A szabályozás a kompresszor be, ill. kikapcsolásával történik.(Vannak készülékek, melyekben elektronikus programkapcsoló is működik.)

Egyes készülékek tartalmaznak elektromos fűtést. Ebben az esetben a fűtés úgy működik, mint egy „termoventilátor”. A hőszivattyús berendezések esetében a fűtési üzemben a hűtőkörbe be van építve két váltószelep, mely segítségével megfordul az áramlás a hőcserélők között, és a külső hőcserélő lehűti a külső levegőt, az ott elvont hőt bent leadja. Ezáltal a befektetett elektromos energiánál magasabb hőt tud leadni. A készülékek –5 C külső hőmérséklet fölött üzemeltethetők hőszivattyús üzemben.

A készülék nagyságának kiválasztása, „méretezése” függ a helyiség fizikai méreteitől, a határoló szerkezetek (falak, ablakok) méretétől, anyagától, a bent tartózkodó személyek számától, belső hőfejlődéstől. A több teljesítménylépcsőben gyártják a berendezéseket (1,5 - 7.5 kW).

Az ablakklíma-készülékek energetikai hatásfoka (kinyert hűtőenergia/bevitt elektromos energia) a hűtőrendszerek között a legalacsonyabb, ezért az üzemeltetési költsége relatív magas, de beruházási költsége alacsony.

Az elhelyezés

A beépítési helye lehet az ablakban elvileg bárhol; a légáramlás szempontjából a felső harmad lenne az ideális, azonban figyelembe kell venni a kezelhetőséget, ill. azt, hogy a készülék megfelelő rezgésszigetelt alapon (pl gumicsík) legyen. Ha a beépítés az ablak alján, esetleg parapetfalba történik, figyelembe kell venni a személyek elhelyezkedését (íróasztal, szék), hogy ne kerüljenek direkt légáramba.